|
|||||
2024. március 29. péntek
|
|||||
Prospero Grech atya (a Kongregáció tanácsadója) levele Vassulának
Szent Mónika Kollégium, Via Paolo VI, 25 00193 Róma
2002. április 4.
Kedves Asszonyom! Ön 2000. július 6-án levelet küldött Őeminenciája, Ratzinger bíboros úrnak a Hittani Kongregáció Közleményével kapcsolatban, amely az Ön írásaival foglalkozott. Őeminenciája szívesen fogadta levelét, és munkatársaival együtt úgy döntött, hogy megadja Önnek a lehetőséget a kiadványaiban előforduló egyes kijelentések értelmének pontos tisztázására. Ezért kaptam megbízást arra, hogy lépjek személyes kapcsolatba Önnel szóban és írásban, hogy a Kongregáció világosabban lássa e kijelentések pontos értelmét. Már az elején tisztázni kívánom, hogy mivel Ön nem római katolikus vallású, nem tartozik a Kongregáció joghatósága alá, és hogy ez a vizsgálat nem az Ön személyére vonatkozik. Mivel azonban sok katolikus követi az Igaz Élet Istenben üzenetet, joguk van tudni, miképpen viszonyuljanak ahhoz a tanításhoz és annak gyakorlati megvalósításához, amire az Ön írásai buzdítanak. Nekünk is tudomásunk van az Ön szeretetműveiről, annak érdekében kifejtett erőfeszítéséről, hogy minden keresztényt egységre vigyen Róma püspökével, valamint a Boldogságos Szűz Mária iránt tanúsított nagy tiszteletéről. Tudomásunk van arról, hogy Ön Istent mint a szeretet Istenét mutatja be még a nem keresztényeknek is, és hogy ellenzi a keresztények között a racionalizmust és a korrupciót.Úgy tűnik, hogy utóbbi könyveiben már nem fordulnak elő azok a félreérthető kifejezések, amelyek a korábbiakban szerepeltek. Mindazonáltal hálás lennék, ha a lehető legvilágosabban tudna válaszolni az alábbi kérdésekre, hogy segítsen a Kongregációnak pontosabb fogalmat alkotni az Ön tevékenységéről. 1. kérdés
1. Ön igen jól tudja, hogy a katolikusoknak és az ortodoxoknak csak egy Kinyilatkoztatásuk van, Isten Kinyilatkoztatása Jézus Krisztusban, amit a Szentírás és a Szenthagyomány tartalmaz. Még a katolikus egyházban elfogadott „magánkinyilatkoztatások”, mint a lourdes-i vagy a fatimai sem tartoznak szigorúan véve a hit lényegéhez. Tehát Ön milyen értelemben tekinti írásait kinyilatkoztatásnak, és hogyan kell azokat hallgatóinak és olvasóinak elfogadniuk? (A válasz) 2. kérdés
2. Ön ortodox vallású és gyakran buzdítja egyházának papjait és püspökeit, hogy ismerjék el a pápát és kössenek békét a római katolikus egyházzal. Sajnos ezért Önt nem látják szívesen bizonyos országokban, amelyekben az ortodox hívők vannak többségben. Miért vállalja Ön ezt a küldetést? Mi az Ön véleménye Róma püspökéről, és miképpen látja a keresztény egység jövőjét? Az Ön műveit olvasva némelykor az a benyomása az embernek, hogy Ön a két egyház felett áll anélkül, hogy elkötelezné magát valamelyikhez. Például úgy tűnik, hogy Ön a katolikus és az ortodox templomokban is részesül szentáldozásban, de házasságában az oikonomia szokását követi. Miként már említettem, ezek a megállapítások nem tekinthetők cenzúrának, minthogy egyáltalán nincs jogunk megítélni az Ön lelkiismeretét, de megértheti, hogy aggódunk katolikus követői miatt, akik az Ön példáját alapul véve, abba a kísértésbe eshetnek, hogy ne vegyék komolyan saját egyházuk fegyelmét. (A válasz) 3. kérdés
3. Az Ön korábbi írásaiban, ahogy a Közlemény megállapítja, volt egyfajta zavar a Szentháromság Személyeit meghatározó kifejezésekben. Biztosak vagyunk abban, hogy Ön kötelezőnek érzi önmagára vonatkoztatva egyháza tanítását Segítene nekünk megmagyarázni e kifejezéseket? A hit kérdéseivel foglalkozva talán hasznos lenne a hivatalos katekizmus kifejezéseit használnunk, hogy ne zavarjuk meg az Igaz Élet Istenben üzenet olvasóinak lelkét. (A válasz) 4. kérdés
4. Nehézségek mutatkoztak a protológia és az eszkatológia kérdésében is. Milyen értelemben lehet a léleknek „Istenlátása” mielőtt testet öltött volna? És hogyan látja Ön az új pünkösd helyét az üdvösség történetében a parúziával és a holtak feltámadásával kapcsolatban? (A válasz) 5. kérdés
5. Valójában mi az Igaz Élet Istenben mozgalom, és mit kíván követőitől? Milyen a felépítése? (Read the answer) Kedves Asszonyom, sajnáljuk, hogy ezekkel a kérdésekkel zavarjuk, és a továbbiakban is biztos lehet abban, hogy értékeljük tevékenységét és szándékait. Az Ön – Ratzinger bíboroshoz intézett – levelére adott válaszunkban mégis kötelességünknek éreztük, hogy tisztázzunk néhány félreértést az Ön írásaiban, ami elkerülhette figyelmét. Tartozunk ezzel az Ön katolikus olvasóinak, akik lelki konfliktusba kerülhetnek, amennyiben követik az Ön írásait. Kérem, szakítson időt a válaszra, de még jobb lenne, ha írásbeli válasza előtt találkozhatnánk és elbeszélgethetnénk. Imádkozzék, hogy a Szentlélek világosítsa meg Önt, és kérjen tanácsot olyan lelki vezetőtől vagy teológustól, akiben megbízik. Biztosak vagyunk, hogy kérdéseink abban is segíteni fogják Önt, hogy megértse írásainak mélyebb értelmét, hogy ezáltal elfogadhatóbbak legyenek a katolikusok és az ortodoxok számára egyaránt. A kifejezések jelentésének tisztázására én magam fogok az Ön rendelkezésére állni. Őeminenciája üdvözletét küldi és bízik abban, hogy Ön kielégítő választ fog adni, és ezáltal megkönnyíti (a bíboros úr) munkáját azokkal a kérésekkel kapcsolatban, amelyeket Ön levelében megemlített. Őszinte tisztelettel Krisztusban, Fr Prospero Grech, OSA
Cikkek ugyanehhez a témához :
2. Megjegyzések a Nyilatkozathoz
3. HK: a Vassulával folytatott párbeszéd
|